Első akció: Turul madár a szárnyak útján
Ma, 2005. december 21-én 12.00 órakor egy táblát akasztottam a XII. kerületi Böszörményin lévő ismert Turul madár nyakába.
A táblán ez áll:
Tévedésből vagyok itt. Turul
Kapcs. Ford. a Józan Észre!
Hogy tényleg mi van ezen a Budapesten! A becsillagporozott apósomnak lenne igaza, ez a város egy EP2S* lenne?
Nem hiszem.
Most azért ugrottam le, mert szeretném, ha együtt rápörögnénk arra, ami van: kapcs. ford. a Józan Észre! Ne kozmáljon már
ránk a tejút! Bizonyítsuk be együtt, hogy tudunk egy olyan országot csinálni, ahol újra Szentgyörgyi Albertek, Szilárd Leók,
Teller Edék születnek, de nekik se, másnak sincs kedve elmenni innen, mert ez egy szabad-okos ország lesz, ahol jó minden sugárnyalábnyi helyen, s amelyik nem a retro-sérelmekkel, hanem a jövővel
(by the way – ebben segíthetek) foglalkozik. Modernizációt, tudást, kutatást, szellemet a hungaromagyar-köldöknézés helyett!
Talán nincs is a világon szebb madár, mint a kerecsensólyom (alias Turul).
Talán nincs is a világon szebb madár, mint a paradicsommadár.
Mint a kakas. Mint a veréb. Mint a kolibri.
Kinek mi. "Madarazzék száz madár" – mondanám némi nyelvi kapcs. ford.-dal a hajdani kulturális forradalmár dumáját.
De térjünk már észhez! Ne engedjük, hogy az legyen a téma-, nano- és sorvezető, hogy gyilkos eszméket jelképeznek engedély
nélkül felépített szárnyasokkal; inkább gondolkodjunk azon, mi kell ahhoz, hogy mi legyünk a legokosabb ország.
Gyertek utánam. A jövő szárnyán.
*: Elmaradt Provincia 200 éves Sérelmekkel
|